A mérkőzés megkezdését követően azonnal magunkhoz ragadtuk a kezdeményezést. Folyamatos nyomás alá helyeztük az ellenfelet, sorra dolgoztuk és egyben hagytuk is ki a helyzeteinket, mely a későbbiekben megbosszulta magát. A félidő feléhez közeledve valami megtört a csapatban, lendületünk alábbhagyott, koncentrációnk csökkent. Mindez sorozatos hibákhoz vezetett, mely a 30. percben Tornádós góllá érett. Ez sem volt elég ahhoz, hogy felpörögjön a csapat, maradt a szürke ötlettelen játék. Félidőben a csapat bevonult az öltözőbe, ahol edzőink próbálták felrázni a csapatot, mely sikerült is nekik.
A második félidőt ugyanúgy kezdtük szurkolóink bíztatása közepette, ahogyan az elsőt is, több lövéssel veszélyeztettük az ellenfél kapuját, de nem sikerült kiegyenlítenünk. Az idő múlásával görcsössé váltunk és elkezdődött a kapkodás, a pontatlan játék. A mérkőzés vége előtt megpróbáltunk frissíteni a csapaton, de ez sem vezetett eredményre. A 90. percben egy szögletet követően hatalmasat védett az ellenfél kapusa, még szerencsénk sem volt. A Tornádó feladta a támadások lehetőségét (kapura lövésük sem volt a második félidőben) koncentrálva az előny megőrzésére, mely végső soron sikerült is nekik. A mérkőzés krónikájához hozzátartozik, hogy a hosszabbítás megint rövidebbre sikerült a vártnál, melyet Jancsik kolléga nehezményezett a mérkőzés lefújását követően a „sporiknál”. Eredménye egy jogos piros lap és egy bejegyzés volt a jegyzőkönyvben. A játékvezetőket nem tisztem minősíteni, de a játék képe alapján nem sikerülhetett a gólszerzés a csapatunknak bármennyi is lett volna a hosszabbítás. (Magyarul akár jövő karácsonyig is focizhattunk volna gól nélkül ilyen mentalitással.)
Elsősorban szeretnénk minden kedves szurkolónktól elnézést kérni a látottakért, viszont bízunk benne, hogy támogatásotok töretlen marad, hiszen csak a Ti segítségetekkel tudunk kijönni a gödörből, amibe nyilvánvalóan belekerültünk!
Hajrá Pécsbánya!
Balázsovics Sándor