A kezdő sípszó előtt látni lehetett mindkét csapat tagjainak a szemében az elszántságot, hogy ezen a mérkőzésen mindenképpen győzni akar! Ez érezhető is volt már a mérkőzés elején, a két csapat nem finomkodott, hanem egyből egymásnak esett a szurkolók legnagyobb örömére. Nem volt megállás, folyamatosan játékban volt a labda és zajlottak az események. Volt néhány helyzetünk tömörüléseket követően, de itt nem volt szerencsénk, így marad a gól nélküli döntetlen. Ezt követően a Dinamo kapcsolat magasabb sebességi fokozatba, és a jobb szélen Büki Peti vezetett pár veszélyesnek ígérkező támadást, de nem jártak sikerrel. Kapunkat ezúttal is Nettóbruttó (Gerdesics Milán) védte kiváló módon. Minden beadást lehúzott, többször is remekül lépett ki a kapujából. Az első félidő elején megszereztük a vezetést. Csorba rajzolt egy labdát az ellenfél 16-osához, ahol Czéh-Tóth Matyi megelőzve a védőket elhúzta a labdát a kapus mellett és az üres kapuba helyezett ballal. A lelátón közönségünk tombolt a vezető találat megszerzésénél. A félidő további részében mindkét oldalon akadt pár helyzet, de az eredmény már nem változott. A Dinamo főleg pontrúgásokat követően veszélyeztetett, de álltuk a sarat.
A második félidőben egy testvércserét hajtottunk végre, a megsérült Matyi helyett, bátyja Mirkó lépett a pályára. A játék képe nem változott, mindkép kapu előtt voltak helyzetek. Sajnos az első 10-15 percet követően megint leült a játékunk, pontatlanabbak voltunk az egész pályán és főleg középpályán megszűnt a mozgás. Így épp a legjobb pillanatban érkezett a második gólunk. Körülbelül 45 méterről (a pontos mérés még folyamatban van) végezhettünk el egy szabadrúgást, ahol Szebényi tanár úr állt a labda mögé és rábökte azt az ellenfél kapujára. A félidőben beállt hálóőr tehetetlen volt a jobb felsőbe vágódó labdával szemben, azonban meg kell jegyeznünk, hogy igen potyaízű volt ez a találat, hiszen több mint 40-ről azért nem szabad gólt kapni, a hátszél megsegítette a labda útját. Ez mit sem von le a Zoli érdemeiből, hiszen élt az előtte kínálkozó lehetőséggel. A második bekapott gól sem törte meg az ellenfelet és keményen küzdöttek tovább, mely tiszteletre méltó. Játékuk súlypontja gyakorlatilag áthelyeződött a jobb oldalukra (a mi bal oldalunkra), és kettőzött erővel rohamoztak minket. Eközben több cserét is végrehajtottunk, mely talán egy kicsit meg is zavart minket, középpályánk kezdett szétesni és egy szép indítást követően Milánnak kellett egy óriásit menteni, hatalmas reflexmozdulattal kiszedte a labdát a jobb felsőből. Elkezdett nyomni a Dinamo, mi pedig próbáltunk védekezni és kontrákra játszani, többször kellett kapusunknak tisztázni kilépve kapujából, szerencsére folyamatosan együtt élt a játékkal. A támadásoknak köszönhetően igen fellazult az ellenfél védelme, így több 100%-os ziccert is kialakítottunk, de vagy rossz megoldást választottunk, vagy parádésan védett a Dinamo kapusa. Többször voltunk létszámfölényes szituációban, de sajnos mindet elpuskáztuk. Végül 6 cserénk kapott lehetőséget, az ellenfélnél pedig történt egy sajnálatos sérülés, 10 perccel a vége előtt Sala hagyta el sérülten a pályát, így (mivel nem volt több játékosuk a kispadon) 10 emberrel fejezték be a mérkőzést.
A számításaink beigazolódtak, nagyon kemény és harcos meccset játszottunk a Dinamo ellen, akik szervezetten és jól játszottak, de végül is sikerült legyőznünk őket másodszor is a szezon folyamán. Szurkolóink csodálatosak voltak, ezúton is szeretnénk megköszönni a bíztatásukat, nélkülük nem sikerülhetett volna ez a parádés győzelem. Várjuk őket jövő héten is a „Szentélybe”, amikor az 5. helyen álló Bakonya lesz az ellenfél! Őket ősszel 0-4-re vertük idegenben, egy viharos időben lejátszott mérkőzésen, így az akkori eredmény nem mérvadó, mint ahogy azt a tabella is mutatja, de vasárnap is mindent meg fogunk tenni a győzelemért!
A Dinamó elleni győzelmünkkel két pozíciót ugrottunk előre a tabellán, jelenleg a 6. helyet foglaljuk el, a cél még mindig a dobogó!
Hajrá Pécsbánya SE!!!
Balázsovics Sándor