Néhány hiányzótól eltekintve közel a legerősebb felállásunkban sikerült a pályára lépnünk, és neki is estünk az ellenfélnek rögtön a mérkőzés elején. Jó szokásunkhoz híven ki is hagytuk a helyzeteinket, és várható volt, hogy ez most meg fogja bosszulni magát. Nem is kellett sokat várnunk erre, hiszen a harmadik, negyedik kihagyott ziccerünk után összehoztuk az ellenfél vezető gólját, mely gyakorlatilag a semmiből érkezett. Középpályán sajnos nem sikerült az egész mérkőzés folyamán semlegesítenünk a szántóiak irányítóját, aki pontos indításokkal vétett észre magát és hozta zavarba ezzel a védelmünket. Az első negyedóra végén egy hasonló indításra csapott le az ellenfél csatára, sajnos a védelmünket lefutotta és a kapujából kimozduló Milánt is kicselezve az üres kapuba helyezte a labdát. Szép találat volt, akárhogy is nézzük, viszont a védelem és a kapus is egyaránt benne volt a gólban. Nem sokkal később nagyobb sebességi fokozatra kapcsoltunk, több veszélyes támadást is vezettünk a baloldalon. Az ilyen támadást követően Csorba gyönyörű labdával szöktette a jobb összekötő helyén lévő Matyit, aki higgadt mozdulattal a kapus mellett lőtte ki a hosszú sarkot, ezzel egalizáltunk. Ezt követően a játék képe nem változott, elsősorban mi kezdeményeztünk, nekik maradtak a kontrák és a hosszú indítások. Talán a legnagyobb helyzetünket Balogh Peti hagyta ki, aki a 16-os jobb széléről becselezte magát egészen az 5-ös vonaláig, itt azonban lövés helyett rossz megoldást választott, így odalett a ziccer. A közönség bíztatása közepette a szántóiak is támadásba lendültek. Egy ívelést követően Nettó-bruttó elütötte az ellenfél csatárát úgy, hogy közben a labdához sajnos nem ért hozzá. Következhetett a jogosan megítélt büntető. A labda mögé az ellenfél csapatkapitánya állt oda, de érezhető volt, hogy egyáltalán nem biztos a dolgában. Lövése legalább 1 méterrel elkerülte a felső lécet, így maradt a döntetlen állás. Egyik támadást követte a másik, és végre egy labdaszerzést követően mi is vezethettünk egy kontrát. Czéh-Tóth Matyi gyakorlatilag végigvezette az egész pályán a labdát, lerántani, felrúgni sem tudták, 3 emberen is átverekedte magát, azonban a lövése pillanatában a 16-oson belül jól látható módon két kézzel ellökték, így lövését védte az ellenfél kapusa és mivel a bíró sípja néma maradt, ezáltal elmaradt a jogosnak tűnő büntető is.
Döntetlennel fordultunk a második félidőre, mely néhány perc pihenőt követően kezdődött, hiszen szerettük volna elérni az utolsó kompot hazafelé (csakúgy, mint a sporik)! A második félidő elején szokás szerint visszaesett a játékunk, egyre kevésbé működött a középpályás védekezésünk és a védelem sem állt oly sokszor a helyzet magaslatán. Elöl csatárainknak még rövid időre sem sikerült megtartaniuk a labdát, így néhány távoli lövéstől eltekintve nem sok izgalmas szituáció volt a második félidő első felében. Aztán egy hosszú partdobást követően átkerült a labda a bal oldalra Vacsek által, ahol Csorba egy kiváló lövéssel bevette az ellenfél kapuját. Sajnos előnyünket nem sikerült hosszasan megőriznünk és egy kirúgást követően elveszítettük a labdát, majd az ellenfél irányítója egy cselt követően lövésre szánta el magát, ami lecsúszott és a szögletzászló irányába vágódott, azonban a lesen álló csatáruknak sikerült megszelídíteni, majd kapusunk lába között a hálóba gurítania a labdát. Mindezek után egy sajnálatos sérülés is történt, melynek következtében kényszerű cserére került sor. Balogh Petinek egy rossz mozdulat következtében - mint később kiderült - részlegesen elszakadt a bokaszalagja, kézben kellett levinnünk a pályáról. Néhány perc múlva újabb cserére szánta el magát a mester, a frissítés jót tett a játékunknak, harcosabbak lettünk és volt jó néhány helyzetünk is. A hercegszántói csapat sem játszott döntetlenre, így egymást követték a helyzetek mindkét oldalon. Egy gyors szabadrúgást követően a baloldalról érkezett középre egy labda, ahol a tisztán érkező fiatal hercegszántói csatár az üres kapu fölé helyezett. Talán ekkor maradt ki a mérkőzés legnagyobb helyzete. Néhány szögletből még veszélyesek voltunk az ellenfél kapuja előtt, Vacsek egyik szögletét követően Götz Dani kanalazta kapura a labdát kapásból, de a gólvonalon álló védők szögletre tisztáztak. Nem támadhattunk ki teljesen, mert ők is veszélyes kontrákat vezettek és a két szélen többször is a védelem mögé tudtak kerülni gyors embereiknek köszönhetően. Végül maradt a döntetlen állás, mely talán igazságos is volt, azonban egyik csapatnak sem jött jól igazán.
A kilátogató közönség egy kifejezetten élvezetes, gólokban gazdag, küzdelmes mérkőzést láthatott. Következő héten a Kisnyárádot fogadjuk hazai pályán, mely talán az év legfontosabb mérkőzés lesz a mi szempontunkból. Ha ezt a mérkőzést megnyerjük, akkor fel tudunk zárkózni az élmezőnyre, viszont amennyiben elbukjuk, akkor teljesen leszakadunk a dobogóért folytatott küzdelemtől. Bízunk benne, hogy nagyon sokan ki fogtok látogatni a soron következő meccsre, mi mindent meg fogunk tenni a győzelem érdekében, de nélkületek nem fog sikerülni! Most nagyon nagy szükségünk van a támogatásotokra!
Előre Bááánya!
Balázsovics Sándor