Május utolsó hétvégéje egy igazi csemegével kecsegtetett a nézők számára. Idegenbe utaztunk Székelyszabarra, a listavezető otthonába. Számunkra nagyon fontos lett volna a 3 pont megszerzése, hogy a reményeink életbe maradjanak a 3. hely eléréséhez. Míg a Szabarnak nem szabadott kikapnia, hiszen akkor veszélybe került volna a bajnoki címük. Ilyen előjelek után nem csoda, hogyha az ember egyből arra gondolna ez nem lehetett egy unalmas meccs. Hát nem is volt az, sőt!
Csapatunk szinte teljes kerettel, 18 fős létszámmal vágott neki a mérkőzésnek, gyakorlatilag a legjobb felállásban kezdte a meccset. A mérkőzés elején azonnal megpróbáltuk megszerezni a vezetést, több veszélyes támadást is vezettünk. Egy jobb oldali bedobást követően Mirkó megtartotta a labdát az ellenfél 16-osán belül és visszatette lövésre Vacseknak, aki gyönyörűen a hosszú sarokba helyezte a játékszert. Tehát a 6. percben megszereztük a hőn áhított vezetést. Szerencsére a gól után sem álltunk vissza továbbra is támadásba maradtunk, az ellenfél pedig a gyors kontrákra épített. Sajnos a két csatáruk folyamatos keresztbe mozgásával és a támadó középpályásaik előretörésével nem nagyon tudtunk mit kezdeni. Sikerült folyamatosan létszámfölényes szituációt kialakítaniuk, de szerencsére a befejezéseknél pontatlanok voltak, vagy Milán hárított a lövéseket, fejeseket, egyszer pedig a gólvonalról kellett tisztáznunk. Egyik csapat védelme sem állt a helyzet magaslatán, hiszen mi is folyamatosan mögéjük kerültünk a két szélen, valamint néhány távoli lövéssel is ijesztgettük a hazai drukkereket, akik amúgy is felfokozott hangulatban szurkoltak. A 24. percben Gyuricza volt nagyon harcos a bal szélen, megszerezte a labdát, majd becsapta a védőjét és középre centerezett, ahol a teljesen üresen álló Mirkó higgadtan a sarokba helyezte a labdát. 2:0 ide! Szenzációs kezdés a listavezető otthonában! A második gólunkat követően parádés játékunk tovább folytatódott és meggyőződésem szerint egy további gól teljesen lerombolta volna őket. Meg is voltak a helyzeteink. Vacsek szögletei gyakorlatilag minden esetben célt találtak, de sajnos nem sikerült ezeket kihasználni, hol a kapus védett nagyokat, hol pedig mi nem voltunk elég higgadtak a befejezésnél. Több helyzetnél is az utolsó ember önfeláldozó becsúszása mentette meg a szabariakat a góltól. Törvényszerű volt, hogy a sok kihagyott helyzet meg fogja bosszulni magát. Az első fél óra végén egy eladott labdát követően, két ügyes kényszerítő után szépített a Szabar. A hátralévő közel negyedórában mindkét oldalon megvoltak a helyzetek, de további gól már nem született.
Félidőben Laca frissített a csapatunk, Pethes Zoli érkezett a pálya közepére. Várható volt, hogy a szabari csapat azonnal nekünk fog esni a második félidőben, hiszen nem kaphattak ki. Így is történt, megpróbáltak beszorítani minket a saját térfelünkre, de így is nekünk voltak az elején a legnagyobb helyzeteink. Gyuricza egy előrevágott labdára startolt és lebirkózta a védőjét, de sajnos kisodródott és a kifutó kapus mellett a kapufa mellé helyezte nem sokkal a labdát. Egyre több volt a szabálytalanság és ebből kifolyólag a szabadrúgások is. Folyamatosan tesztelték kapusunkat, de Milán ekkor még állta a sarat. A 60. percben sajnos megtört a jég, hiszen egy szép összjátékot követően a jobb összekötő helyén kilépett játékos került helyzetbe, az első ziccert még óriási bravúrral fogta Nettó, de az ismétlésnél már tehetetlen volt, így döntetlenre módosult az eredmény. Ez tulajdonképpen egyik csapatnak sem volt jó, így további izgalmakra lehetett számítani. Mindkét csapat minden megtett a győzelem megszerzéséért és minden erejét bevetve küzdött a pályán. Folyamatosan veszélybe forogtak a kapuk. Sajnos a vége felé mi már kezdtünk elfáradni, folyamatosan frissítettünk a csapaton, de ez nem hozta meg a várt eredményt. Az utolsó 20 percben szinte már csak pontrúgásokból veszélyeztettünk. Ekkor viszont Vacseknak volt egy parádés lövése, amit a kapus csak a felső lécre tudott tolni…többen már bent láttuk a labdát a hálóban! Az utolsó 5 perc maga volt a pokol, gyakorlatilag a 16osunkról sem tudtunk kijönni, hihetetlen izgalmak közepette zajlott a játék. Gerdesics kolléga óriási védései kellettek ahhoz, hogy versenybe maradjunk a 3. helyért folytatott csatában. A mérkőzés tehát 2:2-es döntetlennel ért véget, mely egyik csapatnak sem jó igazán, viszont így mindkettőnek megmaradtak az esélyei a kívánt cél eléréséhez.
Az utolsó fordulóban otthon az Ivándárda csapatát fogadjuk, bízunk benne, hogy sikerül minél több szurkolót a pályára csábítanunk, hiszen a tét nem kisebb, mint a dobogó megszerzése. Mindenképpen győznünk kell, mégpedig nagy gólaránnyal, hiszen csak így lehet esélyünk az érmek begyűjtésére. Sorsunk nem csak a saját kezünkben van, hanem a másik pécsi csapat Dinamo kezében is, hiszen ők mérkőznek meg a jelenleg előttünk álló Union Himessel. Bízunk a fair play szellemében és abban is, hogy mindent meg fognak tenni a győzelem érdekében. Saját szurkolótáborunkat pedig bíztatjuk, hogy jöjjenek ki a „Szentélybe” és buzdítsák a csapatunkat, hisz nélkülük nem sikerülhet a bravúr! Június 5. 17:30, Pécsbánya Stadion, ott találkozunk!
Hajrá Bánya!!!
Balázsovics Sándor
Jó Szerencsét!
Hangzik az egykori bányász-köszöntés, amely könnyen adaptálható egy-egy sporteseményt megelőzően a csapat vagy a sportolók biztatására is.
A rövid kulturális kitérő után szeretettel köszöntelek a Pécsbánya Sportegyesület (Pécsbánya SE, PBSE), illetve a PBSE-Sport Kft. honlapján! Ha ide tévedtél, akkor valamilyen formában már biztosan találkoztál velünk, hallottál rólunk ezt-azt és sikerült felkelteni az érdeklődésedet. Ez az internetes oldal elsősorban arra szolgál, hogy bővebb információkkal szolgáljunk szurkolóink és az érdeklődő nagyközönség számára. A feltöltött tartalmak révén a lehető legtöbb dolgot tudhatod meg egyesületünkről és az általunk működtetett csapatokról.
